Dr. Vargha András   Matematikusi és pszichológusi végzettséggel több, mint három évtizede tanítom a matematikai statisztikát egyetemi hallgatóknak, folytatok statisztikai és adatkiértékelési tanácsadást, írok ebben a témában könyveket, tanulmányokat, valamint különbözõ pszichológiai tesztkiértékelõ és statisztikai adatfeldolgozó programokat pszichológusok, pedagógusok, szociológusok, biológusok, orvosok és mások számára. Néhány adat szakmai életutamról: 1) Megszerzett végzettségek, tudományos fokozatok 1974: ELTE, TTK, matematikus (kitüntetéses diploma) 1976: ELTE, BTK, pszichológus (kitüntetéses diploma) 1981: ELTE, BTK, egyetemi doktor pszichológiából (summa cum laude) 1994: Pszichológiai tudomány kandidátusa 2003: PTE, habilitált doktor pszichológiából 2005: MTA doktora pszichológiából 2) Munkahely, beosztások 1975 szeptemberében tanársegédnek neveztek ki az ELTE Általános Pszichológiai tanszékére. Azóta is itt dolgozom, 1982-tõl adjunktusként, 1995-tõl egyetemi docensként. A tanszéken a következõ elõadásokat és gyakorlatokat tartottam, illetve tartom rendszeresen: matematika, matematikai statisztika, többváltozós statisztikai eljárások, statisztikai programok használata a pszichológiai kutatásokban. E kurzusokhoz illeszkedõen 9 kötet egyetemi jegyzetet és két tankönyvet írtam. Oktató munkám elismeréseképpen 1985-ben a mûvelõdési minisztertõl a Kiváló Munkáért kitüntetõ jelvényt kaptam. 1999. június 1. óta az ELTE Kísérleti Általános Pszichológiai tanszék, 2005. május 1. óta pedig ugyanitt a Kognitív Pszichológiai tanszék oktatója vagyok (2006. februárjától félállásban). Az ELTÉ-n kívül tartottam, illetve tartok statisztikai jellegû kurzusokat az alábbi felsõoktatási intézményekben is: 1996: University of New Mexico, Department of Psychology, Albuquerqee, USA 2000-2001: Berzsenyi Dániel Fõiskola, Informatika Tanszék, Szombathely 2000-2001, 2005-: Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Tanszék, Budapest 2005. júniusában kineveztek a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében az Általános Lélektani és Módszertani Tanszék vezetõjévé, 2005. szeptemberében a Pszichológiai Intézet helyettes vezetõjévé. 2007. január 1-jétõl a KRE Pszichológiai Intézetének vezetõje vagyok. Egyetemi tanárrá 2007. április 15-én neveztek ki. 3) Elnyert ösztöndíjak 1994: SSIT ösztöndíj (Groningen, University of Groningen, Hollandia, 3 hét) 996: Fulbright ösztöndíj (Albuquerque, University of New Mexico, USA, 4 hónap) 997: Széchenyi Professzori Ösztöndíj (4 év) 998: Research Support Scheme kutatási ösztöndíj (2 év) 2000: Széchenyi István Ösztöndíj (3 év) 4) Elnyert fõbb tudományos pályázatok Soros Alapítvány (1988): A Magyar Rorschach Standard elkészítése OTKA (1988-1991): Projektív tesztek pszichometriai elemzése többváltozós matematikai módszerek segítségével. Soros Alapítvány (1991): A házastársi kapcsolat gyors felbomlását elõrejelzõ indikátorok vizsgálata. OTKA (1991-1994): Kooperációs hatékonyság és perceptuális kompatibilitás párkapcsolatokban. OTKA (1995-1998): A pszichológiában alkalmazott hagyományos statisztikai eljárások érvényességének vizsgálata. OTKA (2000-2003): Mit tegyünk a nem normális eloszlású pszichológiai változókkal? FKFP (2000-2002): Új rangsorolásos statisztikai módszerek kidolgozása és érvényesítése pszichológiai változók és csoportok összehasonlítására. OTKA (2004-2007): Kísérleti helyzetek és csoportok összehasonlítása új statisztikai módszerekkel. 5) Fõbb kutatási témák A Szondi-teszttel, illetve a Szondi-képekkel kapcsolatos vizsgálatok (1979-1994) A Rorschach-teszttel kapcsolatos vizsgálatok (1980-) Házaspárok összeillésének vizsgálata (1988-1994) Pszichológiai statisztikai eljárások érvényességvizsgálata, egy- és többszempontos összehasonlítások ordinális skálájú pszichológiai változókkal (1985-tõl) Pár- és családvizsgálatra alkalmas tesztek pszichometriai elemzése (2006-tól). 6) Fõbb kutatási eredmények A Szondi-teszttel, illetve a Szondi-képekkel kapcsolatos vizsgálatok A Szondi-teszt faktorai a felhívó jelleg szerinti egységesség tekintetében jelentõsen különböznek egymástól. A 48 Szondi-kép alapján a képek speciális csoportosításával hatékonyabb differenciáldiagnosztikai skála szerkeszthetõ az egészségesek, illetve a neurotikus, a pszichopata és a szkizofrén betegek elkülönítésére, mint a hagyományos Szondi-faktorok változóinak felhasználásával. A hagyományos Szondi-faktorok szerinti összesítéssel jelentõs információcsökkenés figyelhetõ meg a nem, az iskolázottság és az életkor moderátor változókra vonatkozó következtetés tekintetében is, miközben a Szondi-teszt képegyüttesének értékelõ ítéletei igen lényeges személyiségre vonatkozó információkat hordoznak. A szokásos Szondi-faktorkonstellációk közül igen alacsony teszt-reteszt korrelációk jellemzik az ambivalencia és a kiürültség mutatóját, s a közepes reliabilitású "+" és "-" konstelláció helyett egyes faktorok (h, s, p és m) esetében célszerû a faktoronkénti pozitív és negatív választások számának különbségét használni, mivel ennek idõi stabilitása és belsõ konzisztenciája elfogadhatóbb. A Szondi-képek, mint arcingerek lényegében ugyanazon Osgood által feltárt 3 fõ dimenzió szerint értékelhetõk, mint a fogalmak konatív jellemzõi. Az arcképek esetében ezek a dimenziók: (a) szociális erõ: dominancia, intellektualitás vs. dependencia, (b) szociális aktivitás vs. visszahúzódás, passzivitás és (c) szociális értékelés: barátságosság, affiliáció vs. hosztilitás. A Szondi-teszt képeibõl alkalmas csoportosítással kialakíthatók olyan személyiségskálák, melyek eleget tesznek a pszichometriai reliabilitás és validitás szokásos kritériumainak. A Szondi-képekbõl pszichometriai kritériumok alapján kialakított új skálák releváns információt hordoznak a házaspárok összeillésére vonatkozóan. A Rorschach-teszttel kapcsolatos vizsgálatok A Rorschach-teszt elemi mutatóiból diszkriminancia-analízis segítségével hatékony differenciáldiagnosztikai skálák szerkeszthetõk. A Rorschach-vizsgálat alapján jellegzetes képet mutatnak a férfi és a nõi alkoholisták is, miközben a gyakorlatban elterjedt Alkoholizmus szindrómája skála alkalmatlannak tûnik az alkoholizmus jelzésére. A Rorschach-tesztvizsgálat eredményét jelentõsen befolyásolja a vizsgált személy iskolázottsága. Többváltozós elemzések nyomán kiderült, hogy az iskolázottságnak 4 fõ komponense figyelhetõ meg általában a Rorschach-válaszokban: (a) magas késztetettségi szint, aktivitás, dinamizmus, (b) jól strukturált ismeretrendszer, (c) sajátos verbális stílus, és (d) a helyzetek tágabb összefüggésbe helyezésének képessége. A Rorschach-tesztnek több mint 250 elemi jegyére és mutatójára vonatkozóan elemeztem a nem, a kor, az iskolázottság, valamint a diagnózis (sine morbo vs. személyiségzavar) komplex hatását, s ezek nyomán szerkesztettem egy új magyar Rorschach-standardot. Házaspárok összeillésének vizsgálata A házasfelek személyisége szoros összefüggésben van házasságuk minõségével. Jó házasságban a felek egyes személyiségvonásai erõsebben és pozitívabban korrelálnak egymással, mint a rossz házasságban élõknél, illetve a különélést választóknál. Az együttélõ, de házasságukkal és párjukkal elégedetlen kapcsolatban a felek önérvényesítõ törekvése, intellektuális hatékonysága, illetve egyéni pszichés egyensúlya csak egymás rovására érvényesülhet. Együtt járó egyetemista pároknál a kapcsolat tartósságának irányában hat, ha a nõ szociális rugalmassága, önállósága és intrinzik teljesítménymotivációja az átlagosnál magasabb szintû, és ha a pár (különösen a férfi) az átlagosnál femininebbnek véli magát. Ellenkezõ esetben a szakítás nagy valószínûséggel rövidesen bekövetkezik. Pszichológiai statisztikai eljárások érvényességvizsgálata Számítógépes szimulációs vizsgálatokkal és elméleti elemzéssel kimutattam, hogy kétértékû (bináris) függõ változók esetén az egyszempontos varianciaanalízis (VA) használata teljesen jogos, többszempontos esetben azonban már csak abban az esetben, ha a vizsgálati minták elemszámai közel azonosak. Készítettem pszichológusok számára egy olyan statisztikai programcsomagot (MiniStat), mely lefedi a teljes egyváltozós statisztikai arzenált és tartalmaz egy sor olyan speciális robusztus eljárást, amely más programokban nem található meg. E program felújított és jelentõsen kibõvített Windows változata 2006-ban készült el Bánsági Péter és Lars R. Bergman közremûködésével ROPstat néven (honlapja: www.ropstat.com). Megvizsgáltam az egymintás és a kétmintás t-próba érvényességét különbözõ nem normális eloszlású változók esetén és javaslatot tettem javításukra, illetve helyettesítésükre. Matematikai elemzésekkel pontosítottam a rangsorolásos homogenitásvizsgálatok statisztikai nullhipotéziseit, számítógépes szimulációs vizsgálatokkal feltártam alkalmazási feltételeiket, s új statisztikai módszereket dolgoztam ki az empirikus pszichológiai vizsgálatok csoport-összehasonlításaihoz. Pár- és családvizsgálatra alkalmas tesztek pszichometriai elemzése Bánsági Péterrel készítettem egy olyan tesztprogramot, mellyel a Rorschach-teszt processzometriai elemzése három dimenzióban (Dominancia, Aktivitás, Intimitás) igen szemléletesen végezhetõ. Több mint 500 házaspár megvizsgálásával a KRE Pszichológiai Intézetében magyar populációra adaptáltuk David Olson Családtesztjét. 7) Hivatkozások 38 mûre 129 magyar és 87 külföldi, összesen 216 hivatkozás. 8) Közéleti funkciók Magyar Pszichológiai Társaság tagja (1976-tól) Magyar Pszichológiai Szemle rovatvezetõje (1991-1998) OTKA Pszichológiai Szakzsûri tagja (1997-2000) OTKA Mûszerbizottság tagja (2001-2004) OTKA Pszichológiai és Pedagógiai Zsûri tagja (2005-2007) MTA Statisztikai Bizottság Módszertani Albizottság tagja (2003-tól) European Association of Methodology tagja (2004-tõl) European Association of Psychological Assessment tagja (2007-tõl) ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Gazdasági Bizottságának tagja (2003-2006) ELTE Lakásügyi Bizottság tagja (2004-2006) Lektori tevékenység: Academic Press, British Journal of Mathematical and Statistical Psychology, Computational Statistics and Data Analysis, Magyar Pszichológiai Szemle, Oxford University Press, Pszichológia, Psychological Methods, Psychometrika, The American Statistician.

Bánsági Péter BME Gépészmérnöki Kar, matematikus mérnök szak: 1979